Május első vasárnapja az anyák ünnepe Magyarországon. Emese a magyar eredetmondákban a legősibb anyaképünk, akinek tisztelete a nemzet születésével és az anyaság szakrális jellegével fonódik össze. Emese neve a magyar nyelvünk ősi rétegéből származik, az eme, ene szótő az ótörökben is megtalálható azonos jelentéssel „anya”. A mandzsu nyelvben szintén anyát, a mongol nyelvben pedig az „eme” […]
Gyújtsuk meg az emlékezés kis lángjait és gondoljunk kegyelettel azokra akik már nincsenek közöttünk. Emlékezzünk elődeinkre.
Emír Timúr (1336-1405) „Az Idők Császára” a világtörténelem egyik legellentmondásosabb személyisége. A sírjára felrótt halált hozó átok feltörését követő napon Németország megtámadta Szovjetuniót. A nyugati szakirodalom az 1990-es évekig (az ismeretek hiánya miatt is) rettenetes barbárként jellemezte, még megnevezése is gúnynév volt (Timúr Lenk jelentése: Sánta Vas). A róla alkotott kép mára jelentősen megváltozott: Minden […]
Évről – évre Bugacon a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlésen és az Ősök Napja ünnepen egyre nagyobb jurtafalut sikerül felépítenünk. A magyar ősi hajlékaink és a hagyományaink újjáéledése, a hagyományőrző ünnepeinken megjelent hatalmas tömegek, egyértelműen hirdetik a nagyvilágnak, hogy Magyarország nem hajlandó a nyugatról erőltetett fogyasztói társadalom elvárásainak kiszolgálója lenni. A multikulturális agymosástól, a nemzeti identitásunk rombolódásától egyedül a […]
Június végén szerte az országban a hagyományőrző közösségek megünneplik a nyári napforduló ünnepét. Június 21. napján éri el a Nap a legnagyobb erejét, és ekkor küldi legtovább éltető erejét Földanyánkra.
A magyar nemzet évezredes történelme során sokszor került végveszélybe. Amikor a puszta léte, megmaradása forgott kockán. De mindig voltak olyan fiai és leányai, akik a régi elveket követve éltek: vállalták a feladatot, kiálltak, és ha kellett az életüket is áldozták azért, hogy megmaradjunk. És ezt nem áldozatként, hanem természetes kötelességként tették.
Az itteni fotók láttán még azt is nehéz eldönteni a szemlélőnek, hogy egyáltalán a Földön készültek-e, vagy valamilyen űrszonda továbbította őket, egy idegen planétáról.
A Tien-san hegység az ázsiai hunok qilian „ég” kifejezéséből nyerte nevét. Az „Ég Hegyei” vagy „Mennyei Hegyek” 2.300 km hosszan húzódnak nyugat-keleti irányban, örök jégbe burkolódzott határt képezve Közép- és Belső-Ázsia között. A 3.500-4.000 m magasságig felhúzódó havasi legelők felhők feletti világban fejlődtek ki a Menyei hegyek lovai, a kirgiz lovak.
’56-nak az az üzenete, hogy a szabadságért, az igazságért, az emberi méltóságért akkor is harcolni kell, ha nincs remény.
110 évvel ezelőtt, 1902 nyarán jutott fel Azerbajdzsán tetejére, a jég födte Bazargyuzi csúcsra Déchy Mór.