Tájak – utazások – expedíciók

Kirgiz berküt sólyomvadászat – Almásy György kutatóútjai

Almásy György (1867–1933) az egyik legismertebb dualizmuskori Közép-Ázsia kutatónk, a korszak legnagyobb kelet-kutatási tudományos szervezetének, a Turáni Társaságnak a tagja. Expedíciói során egyedien gazdag természettudományi és néprajzi gyűjteményre tett szert, aminek döntő részét a magyar államnak adományozta. Habár egyetemen nem tanulta, korának egyik legkiemelkedőbb ornitológusává vált. A mai Kazahsztán és Kirgizisztán legelérhetetlenebb tájaira is „elrepítette” […]

„Turán” különleges tájain – Közép-Ázsia sivatagi tengerei, (avagy a természet ereje – klímaaktivizmus kicsit másképp)

Közép-Ázsia óriás folyói az Amu-darja (ókori görög nevén Oxus) és a Szir-darja (ókori görög nevén Jaxartes) évezredek óta környezetük, és az ott élő kultúrák, államok vagy birodalmak legfőbb életadói – éltetői. A „Világ tetején” (a Pamírban), 4.525 m magasságban, a jégmezőkből eredő „Amu-tenger” (a perzsa darja szó jelentése tenger) a mai modern Türkmenisztán legfontosabb vízforrása, […]

Dobrudzsa – a pusztai népek elfeledett határmezsgyéje

A türk-, tatár kulturális rendezvény alkalmával érdemes kicsit jobban megismerni Dobrudzsa történelmét, amely Kis-szkíta néven lett római birtok, majd a lovasnomád népek területe lett – a hunok, besenyők, majd bolgárok államához tartozott az Oszmán hódításig. A térség a 19. század végén került az akkor megalakuló román államhoz, majd a balkáni háborúk során Dél-Dobrudzsát is megkapta a frissen létrejött fiatal állam, Románia.

Diószegi Vilmos – a sámánizmus kutatója a szibériai török és tatár népeknél

Sok néprajzos, történész kutatónkat, – a magyar emberek nagy részét is – élénken foglalkoztatja, hogy milyen is lehetett a kereszténységet megelőző évszázadokban, (évezredekben) eleink vallása. A mai magyar köznyelvben a „táltoshitnek” nevezett ősvallás leginkább a Tengrizmussal keveredett ősi sámánisztikus vallás lehetett. A sámánizmus egyik legkiemelkedőbb magyar kutatója Diószegi Vilmos volt, aki a magyar ősi hitrendszert […]

Szong-köl – az életadó tengerszem Kirgizisztánban

Rövid képes írásunk nem Kirgizisztán legismertebb „vízi csodájához” az irdatlan méretű és mélységű Isszik-kul (tó) partjaira repít. Hanem a „Következő-, vagy Mögötte-tó” jelentésű Szong-kölhöz. A kirgiz nagyállattartó pásztorok több mint egy kerek millennium óta látogatják és hasznosítják termékeny nyári legelőit. Ugyanakkor ennél szebb tájat talán elképzelni sem lehet.

Kök-büri csóklopással – Nyugat-Turkesztán lovas hagyománya

A magyar turkológia kiemelkedő alakja Vámbéry Ármin (1832-1913) évtizedeket szentelt Nyugat-Turkesztán (a mai modern Kazakisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán) török népei életmódjának bemutatására. Így a XIX. század derekán még az ősidők óta szinte teljesen változatlan lovas versenyekről, játékokról és lovas küzdelmekről is közölt leírásokat. Sokévi törökországi felkészülése után, páratlanul magabiztos nyelvtudással indult 1863-ban a […]

Az ősmagyarok észak-kaukázusi kapcsolatai

A honfoglalás-kori csontanyag (főleg a koponyaleletek) és a genetikai adatok alapján, úgy tűnik, hogy a magyar törzsszövetség jelentős részének eredete Közép-Ázsiára vezethető vissza. Valószínűleg elődeink a Kaukázus régióba a Dél-Urál és a Kaszpi-tenger közötti átjáró felől érkeztek, majd a Kaukázus északi előterében különböző kaukázusi elemekkel egészültek ki. Érdemes egy kicsit jobban megismerkednünk a Kaukázus térség északi vidékével, […]

Tyrker útja – a magyar utazó aki Kolombusz előtt 500 évvel járhatott Amerikában

Géza fejedelem (945-997) és fia I. István (975-1038) kortársa. Egy (szinte bizonyosan) magyar kalandozó, aki messzebb jutott minden más ázsiai-, vagy európai útkeresőnél. A maga idején semmiféle szerepet nem játszott a magyarság történetében. Őskrónikáink sem tesznek egyetlen szónyi említést sem róla. Mégis ő az államalapítás korának egyik legtitokzatosabb, a legendák csillagfényéig emelkedett magyar hőse. Ő […]

Kazak fesztiválon járt a Magyar Turán Alapítvány hagyományőrző csapata

Szeptember elején rendezték meg immár ötödik alkalommal Kazakisztánban, Almaty városban az Uly Dala-Ruhu Koshpendiner Alemi Etno Folk Fesztivált (A Nagysztyeppe Lelke a Nomádok Világa Etno Folk fesztivál). A fesztivál létrejöttében nem kis szerepet vállalt társszervezőként a Magyar Turán Alapítvány és elnöke Bíró András Zsolt. A szervezők mindig hangoztatták, hogy az ötletet a magyar Kurultaj adta. […]

Közép-Ázsia főtere – a szamarkandi Regisztán

Szamarkand kora és kulturális öröksége Rómáéhoz hasonlítható. A Kr. e. V. században alapított város gyorsan az ókori Perzsa-Birodalom egyik leggazdagabb központjává fejlődött (Szogdia tartomány szatrapájának fővárosa volt). Nagy Sándor Kr.e. 329-ben foglalta el, a bevonuláskor feljegyzett híres szavai sokat elárulnak a mesés városról: „Minden igaz, amit Marakandáról hallottam, kivéve azt, hogy sokkal gyönyörűbb, mint amit […]