A 2012-es Kurultájon megelevenedő avar és magyar páncélokat hosszú tesztelés és tervezés előzte meg. A Bugacra kilátogató közönségünk teljes csodájában szemlélheti meg a csaknem félszáz páncélba öltözött magyar harcost.
A Kurultáj időszakára is szerveznek Pétermonostorra, az ásatás helyszínére programot, ahol a kolostor életet mutatják majd be.
„Az szinte biztos, ahogy az időben megyünk vissza, egyre inkább erősödnek a keleti, ázsiai gyökereink” – nyilatkozta a közelmúltban a Duna Televíziónak a magyarok genetikájáról Dr. Béres Judit. A nemzetközi hírű humángenetikus a finnugor rokonsággal kapcsolatban leszögezte: olyan nagy a távolság, hogy „a genetikai rokonságunk nem létezik.
Az utóbbi években széles körben terjed (bizonyos szervezetek hatásos propagandájával) az a nézet, hogy a magyarok őshonosak a Kárpát-medencében. Ornella Semino tanulmányt írt erről, de ezt a szakemberek (genetikusok, antropológusok) nem szokták említeni, legfeljebb olyan laikusok mint Darai Lajos (filozófus), vagy az amúgy is sok „mese elemet” felvonultató Friedrich Klára – Szakács Gábor piramiskutató páros. […]
A Napkút Kiadó által szervezett könyvbemutatón előadást tartott és Ajbolat Kuskumbajev Magyarok keleten és nyugaton című könyvét méltatta Benkő Mihály, Bíró András Zsolt és Erdélyi István.
Nem jött el Baski Imre arra a Napkút Kiadó által szervezett könyvbemutatóra, amelyre a kazakisztáni madijar törzzsel kapcsolatos szakmai vita céljából invitálták. A nemzetközi hírű kazak történész, Ajbolat Kuskumbajev tanulmányában lényegében komolytalannak minősíti Baski Imre madijar törzzsel kapcsolatban megjelent munkáit.
Abilkhair kán újratemetésén vett részt (a Nyugat Kazakisztáni –Aktöbe megyében) a Kurultaj főszervezője Bíró András Zsolt valamit két antropológus kollégája a Magyar Természettudományi Múzeumból, Bernert Zsolt és Évinger Sándor.
Személyes beszámoló a Kazak Központi Állami Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára közötti kutatási együttműködés keretében szervezett első történeti embertani projektről
Azeri antropológusok, régészek valamint genetikusok és a Magyar-Turán Alapítvány egy hosszú távú azeri-magyar tudományos együttműködésről állapodott meg.
A magyar kutatócsoport Krym Altynbekov műhelyében megcsodálhatta – többek között – a bereli kurgán egyik eltemetett és feldíszített lovának teljes alakos, valós méretű rekonstrukcióját.