A Magyar-Turán Alapítvány által életre hívott Magyar Turán Szövetség 2026-ban, augusztus 14 és 16 között rendezi meg a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés ünnepét Bugacon, amely a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző rendezvénye és egyben a hun és türk tudatú népek legnagyobb világtalálkozója. A 2026-os Kurultaj új programelemekkel és nagyszabású új tudományos kiállításokkal várja az ősi […]
A magyar kultúra napján nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban – a Magyar Turán Alapítvány közreműködésével megvalósult – Attila kiállítás. A nagy hun uralkodó személyét és örökségét bemutató időszaki kiállítás 13 ország 64 múzeumának 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát. Az elmúlt 40 év legjelentősebb Attila kiállítására számos nemzetközi vendég érkezett, illetve […]
Mára rendszeressé váltak a Türk Államok Szervezetének legfelsőbb szintű tanácskozásai. A Magyar Turán Alapítvány már több mint tizenöt éve azon dolgozik, hogy a rokon türk népekkel történő összefogást elősegítse. Az Alapítvány munkája mára beérett, hiszen a kulturális kapcsolatokon felül erőssé váltak kormányzati szintű kapcsolatok is, és hazánk részese a Türk Államok Szervezetének. Október 6-7-én Azerbajdzsánban, […]
A Magyar Turán Alapítvány már több mint tizenöt éve azon dolgozik, hogy a rokon türk népekkel történő összefogást elősegítse. Mára erőssé váltak kormányzati szintű kapcsolatok is, és hazánk részese a Türk Államok Szervezetének. Történelmi jelentőségű tanácskozás kezdődött hazánkban, Budapest adott otthont kedden és szerdán a Türk Államok Szervezete csúcstalálkozójának. Az alábbi cikk kiváló bizonyíték arra, […]
A Magyar Turán Alapítvány már több mint tizenöt éve azon dolgozik, hogy a rokon türk népekkel történő összefogást elősegítse. Mára erőssé váltak kormányzati szintű kapcsolatok, és hazánk részese a Türk Államok Szervezetének. November 5-6-án Kirgizisztán fővárosába utazott egy magas rangú magyar kormánydelegáció. November 5-én kétoldalú tárgyalás sorozatok zajlottak, majd 6-án tartották meg a 2024. évi […]
A türk-, tatár kulturális rendezvény alkalmával érdemes kicsit jobban megismerni Dobrudzsa történelmét, amely Kis-szkíta néven lett római birtok, majd a lovasnomád népek területe lett – a hunok, besenyők, majd bolgárok államához tartozott az Oszmán hódításig. A térség a 19. század végén került az akkor megalakuló román államhoz, majd a balkáni háborúk során Dél-Dobrudzsát is megkapta a frissen létrejött fiatal állam, Románia.
A Magyar Turán Alapítvány már több mint egy évtizede azon dolgozik, hogy a rokon türk népekkel történő összefogást elősegítse. Mára erőssé váltak kormányzati szintű kapcsolatok, és hazánk részese a Türk Államok Szervesztének. Az elmúlt hét utolsó napjaiban Magyarország részvételével tartották meg a Türk Államok Szervezetének 10. csúcstalálkozóját. Az találkozó előtti napokban a magyar küldöttség hivatalos […]
Géza fejedelem (945-997) és fia I. István (975-1038) kortársa. Egy (szinte bizonyosan) magyar kalandozó, aki messzebb jutott minden más ázsiai-, vagy európai útkeresőnél. A maga idején semmiféle szerepet nem játszott a magyarság történetében. Őskrónikáink sem tesznek egyetlen szónyi említést sem róla. Mégis ő az államalapítás korának egyik legtitokzatosabb, a legendák csillagfényéig emelkedett magyar hőse. Ő […]
Csütörtökön tartották Törökország fővárosában, Ankarában a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóját. Azerbajdzsán, Kazakisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Törökország és Magyarország vezetői Ilham Alijev azeri elnök kezdeményezésére tartottak rendkívüli csúcstalálkozót csütörtökön, melynek legfontosabb témája a februári törökországi-szíriai földrengés és humanitárius következményeinek kezelése. A találkozón megvitatták az ukrajnai háború következményeit, és a türk államok további fokozott együttműködéséről is tárgyaltak. A csúcstalálkozó Türk Államok […]
A X. századi Buharában élt perzsa geográfus, tudós és államférfi készítette az egyik legrészletesebb és a mai napig is legtöbbször idézett leírást a Levédiában vagy Etelközben tartózkodó magyarokról (IX. század utolsó harmada). Eredeti műve az „Utak és országok könyve” elveszett, de számos kortársa, illetve későbbi követője másolataiban – több, szinte szó szerint egyező későbbi krónikában mégis ránk maradt. A honfoglalás előtti magyarság életét kutató történészek számára nélkülözhetetlenül fontos forrást, annak átiratait – illetve az azokról készült szakmunkák összességét illeti a vonatkozó irodalom Dzsajhání-hagyományként.