A Selyemút aranya – a baktriai teve
A Kr.e. II.sz. kezdetétől a világkereskedelem legnagyobb árúforgalma a Selyemúton bonyolódott. A gazdagság kulcsa a baktriai teve volt.
A Kr.e. II.sz. kezdetétől a világkereskedelem legnagyobb árúforgalma a Selyemúton bonyolódott. A gazdagság kulcsa a baktriai teve volt.
A Velencei tótól északi irányba nagyjából 10 km-re fekszik Vereb község, ahol 1858-ban, elsőként megjelölt honfoglalás-kori harcos sírhelye található. A megjelölést Verebi Végh János, helyi földbirtokosnak köszönhetjük, aki az értékes leleteket átadta a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az előkerülés helyszínén – a sírhelynél – emlékoszlopot állítottak, melyet Pogánykőnek neveztek el. 1853-ban a Vereb és Lovasberény közötti […]
Május 22-én a Yunus Emre Intézet szakmai kerekasztal beszélgetést tart, „Török – magyar kapcsolatok alakulása a legújabb levéltári dokumentumok fényében” címmel. A meghívott szakemberek előadásai szabadon meghallgathatók, a belépés díjtalan, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Magyar őstörténet a természettudományok tükrében címmel Bíró András Zsolt antropológus-humánbiológus a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója tart tudományos ismeretterjesztő előadást a magyarság őstörténetének természettudományos (antropológiai, genetikai) kutatásáról.
2017. március 3-án pénteken, 18 órától a Ceglédbercelei Kultúrházban előadást tart Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus a Magyar – Turán Alapítvány elnöke. A tudományos – ismeretterjesztő előadást címe: Magyar őstörténet a természettudományok tükrében. A Magyar Természettudományi Múzeum antropológus kutatója az utóbbi évek antropológiai és genetikai kutatásainak tükrében mutatja be a magyarság őstörténetének bizonyos fejezeteit. […]
A 2016-os Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés kiemelkedő látványossága volt a „Megelevenedik a fejedelmi kíséret” című kiállítás. A tárlat keretében most először láthatott a közönség művészi kivitelben készült, csodálatos honfoglalás kori fegyver rekonstrukciókat. A kiállítás gyöngyszeme, a karosi 2/52 sírban eltemetett magas rangú harcos aranyozott szablyája, valamint a 2/11 sír különleges, ujjtámaszos szablyája volt. A gyönyörű […]
A Magyar – Turán Alapítvány stratégiai feladatának tartja – az elszakított magyar területeken – mind a megmaradás, mind pedig a magyar nemzeti közösségek megerősítése szempontjából a magyarság anyanyelvi művelődésének segítését. Kiemelten fontos a magyar történelemmel és őstörténeti kutatásokkal foglalkozó előadások megrendezése. A jövő hét második felében, Bíró András Zsolt Partiumban fog előadásokat tartani, Szatmárnémetiben és […]
Az életfa a magyar nép egyik legősibb szakrális jelképe. Az életfa ereje kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar néplélekben, az ősi lovas-nomád életformánk és hitvilágunktól való elszakadásunk óta eltelt évezred sem bírta átírni az ősvallásunk első számú szimbólumát. A világfának is nevezett szakrális csoda nem csak egy egyszerű vallási és természeti idol, hanem egy komplett jelképrendszer. […]
Az M5-ös autópálya nyugati oldalán egy szarmata, a keleti oldalán pedig egy avar kori település maradványait találták meg a régészek Kecskemét határában. A feltárások azt mutatják, hogy jóval jelentősebb élet volt a szűkebb térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték.
A szabolcsi földvár kiemelkedő jelentőségű a magyar történelmi emlékek között. A földvár Európa egyik legépebben fennmaradt földvára, ezenkívül a legnagyobb területűek közé tartozik. A magyarországi földvárak nagy része ókori építésű, sok földvárunk az Avar Kaganátus alatt épült fel vagy már a későbbi Árpád korban, azonban a szabolcsi földvár azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a X. században […]