A szabolcsi földvár kiemelkedő jelentőségű a magyar történelmi emlékek között. A földvár Európa egyik legépebben fennmaradt földvára, ezenkívül a legnagyobb területűek közé tartozik. A magyarországi földvárak nagy része ókori építésű, sok földvárunk az Avar Kaganátus alatt épült fel vagy már a későbbi Árpád korban, azonban a szabolcsi földvár azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a X. […]
A türk-, tatár kulturális rendezvény alkalmával érdemes kicsit jobban megismerni Dobrudzsa történelmét, amely Kis-szkíta néven lett római birtok, majd a lovasnomád népek területe lett – a hunok, besenyők, majd bolgárok államához tartozott az Oszmán hódításig. A térség a 19. század végén került az akkor megalakuló román államhoz, majd a balkáni háborúk során Dél-Dobrudzsát is megkapta a frissen létrejött fiatal állam, Románia.
Az idei Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésen különleges és színvonalas előadásokat hallgathatunk meg. A cikkben a nagy előadósátor programjait ismertetjük, amelyek s augusztus 10-11-én, szombaton és vasárnap kerülnek megrendezésre. Az érdeklődők közérthető tudományos előadásokon keresztül ismerkedhetnek meg a magyar őstörténettel és bepillantást nyerhetnek a turáni rokon népeink történetébe is. A érdekes előadások sora, az idei […]
Az ázsiai sztyeppe vándorló népeinek kultúráját és történelmét mindenekelőtt a lótartás formálta, alakította ki. Nem véletlen a szólás: „Lovas nemzet a magyar!” Valóban, őseink nélkülözhetetlen társa a ló volt, mely nélkül egész nomád életmódjuk fel nem virágozhatott volna. Egy nomád ember szemében a lova bajtársnak számított a harcokban, útitársa volt a vándorlások során, a honfoglaló […]
A Kazak Nemzeti Múzeum (Qazaqstan Respublykasynyn Ulltyq Muzei) és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) között létrejött 2023. évi együttműködési memorandum alapján, március 20-án, ünnepélyes keretek között, stratégiai együttműködési szerződést írtak alá Kazakisztán fővárosában, Asztanában. A dokumentumot a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt nevében Bíró András Zsolt, főigazgatói tanácsadó, antropológus, és Aibek Sydykov Zheksenaliuly, a […]
Sok néprajzos, történész kutatónkat, – a magyar emberek nagy részét is – élénken foglalkoztatja, hogy milyen is lehetett a kereszténységet megelőző évszázadokban, (évezredekben) eleink vallása. A mai magyar köznyelvben a „táltoshitnek” nevezett ősvallás leginkább a Tengrizmussal keveredett ősi sámánisztikus vallás lehetett. A sámánizmus egyik legkiemelkedőbb magyar kutatója Diószegi Vilmos volt, aki a magyar ősi hitrendszert […]
Az életfa a magyar nép egyik legősibb szakrális jelképe. Az életfa ereje kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar néplélekben, az ősi lovas-nomád életformánk és hitvilágunktól való elszakadásunk óta eltelt évezred sem bírta átírni az ősvallásunk első számú szimbólumát. A világfának is nevezett szakrális csoda nem csak egy egyszerű vallási és természeti idol, hanem egy komplett jelképrendszer. […]
A magyar turkológia kiemelkedő alakja Vámbéry Ármin (1832-1913) évtizedeket szentelt Nyugat-Turkesztán (a mai modern Kazakisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán) török népei életmódjának bemutatására. Így a XIX. század derekán még az ősidők óta szinte teljesen változatlan lovas versenyekről, játékokról és lovas küzdelmekről is közölt leírásokat. Sokévi törökországi felkészülése után, páratlanul magabiztos nyelvtudással indult 1863-ban a […]
A honfoglalás-kori csontanyag (főleg a koponyaleletek) és a genetikai adatok alapján, úgy tűnik, hogy a magyar törzsszövetség jelentős részének eredete Közép-Ázsiára vezethető vissza. Valószínűleg elődeink a Kaukázus régióba a Dél-Urál és a Kaszpi-tenger közötti átjáró felől érkeztek, majd a Kaukázus északi előterében különböző kaukázusi elemekkel egészültek ki. Érdemes egy kicsit jobban megismerkednünk a Kaukázus térség északi vidékével, […]
Géza fejedelem (945-997) és fia I. István (975-1038) kortársa. Egy (szinte bizonyosan) magyar kalandozó, aki messzebb jutott minden más ázsiai-, vagy európai útkeresőnél. A maga idején semmiféle szerepet nem játszott a magyarság történetében. Őskrónikáink sem tesznek egyetlen szónyi említést sem róla. Mégis ő az államalapítás korának egyik legtitokzatosabb, a legendák csillagfényéig emelkedett magyar hőse. Ő […]