Csíksomlyó különleges jelkép a magyarság szemében, a jelenleg Romániához tartozó székelyföldi településen a zarándokok nemcsak hitük mellett állnak ki, hanem minden évben kifejezik ragaszkodásukat nemzetükhöz és anyanyelvükhöz is. A csíksomlyói búcsú legendáriuma jelentős részben a – székely elnevezés szerint – „Babba Mária a Napba öltözött Boldogasszony” kegyszoborhoz kötődik.
A Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés tisztelgés nemzetünk legrégebbi ősei előtt, és egyben Európa legnagyobb hagyományőrző találkozója, ahol a keleti – pusztai lovasnomád múltra visszatekintő rokon népek együtt ünnepelhetnek. Egy ünnep, melyhez minden magyar tehetsége szerint járul hozzá. A Kárpát-medence mesteremberei, kézműves hagyományőrzői igazi kirakodóvásárt rendeznek, ahol nemcsak vásárolni lehet, de az egyes mesterségek fortélyait is láthatják […]
Az ázsiai sztyeppe vándorló népeinek kultúráját és történelmét mindenekelőtt a lótartás formálta, alakította ki. Nem véletlen a szólás: „Lovas nemzet a magyar!” Valóban, őseink nélkülözhetetlen társa a ló volt, mely nélkül egész nomád életmódjuk fel nem virágozhatott volna. Egy nomád ember szemében a lova bajtársnak számított a harcokban, útitársa volt a vándorlások során, a honfoglaló […]
A Kárpát-medence legügyesebb hagyományőrző harcosai 15 versenyszámban mérték össze képességeiket, gyorsaságukat a IV. Turán – Hagyományőrző Sportok Viadala nevet viselő hagyományőrző programsorozaton. Az előző évek rendezvényeinek nagy érdeklődése és sikere után idén egy jelentősen kibővített eseményt szervezett a Magyar-Turán Alapítvány által létrehozott Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetsége az Albertirsa közelében fekvő Rezgő Fészek Lovastanyán. Az […]
Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva. A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével […]
A Kazak Nemzeti Múzeum (Qazaqstan Respublykasynyn Ulltyq Muzei) és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) között létrejött 2023. évi együttműködési memorandum alapján, március 20-án, ünnepélyes keretek között, stratégiai együttműködési szerződést írtak alá Kazakisztán fővárosában, Asztanában. A dokumentumot a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt nevében Bíró András Zsolt, főigazgatói tanácsadó, antropológus, és Aibek Sydykov Zheksenaliuly, a […]
Április 20-21. között Albertirsán rendezi meg Magyar-Turán Alapítvány által létrehozott hagyományőrző szövetség, a Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetsége, az immár hagyományossá váló IV. Turán – Hagyományőrző Sportok Viadalát. A Rezgő Fészek Lovastanyán megrendezésre kerülő nagyszabású hagyományőrző sport viadal versenyszámaiban mérettethetik meg magukat a hagyományőrző sportolók. A hagyományőrző sport viadal nem csak a versenyek nézőinek jelenthet hatalmas […]
Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál évről évre megemlékezést szerveztek, mely 2013-tól autonómiát követelő felvonulással zárult. A Székely Szabadság Napjának története – dióhéjban A Székely Szabadság Napja Március 10. a […]
Sok néprajzos, történész kutatónkat, – a magyar emberek nagy részét is – élénken foglalkoztatja, hogy milyen is lehetett a kereszténységet megelőző évszázadokban, (évezredekben) eleink vallása. A mai magyar köznyelvben a „táltoshitnek” nevezett ősvallás leginkább a Tengrizmussal keveredett ősi sámánisztikus vallás lehetett. A sámánizmus egyik legkiemelkedőbb magyar kutatója Diószegi Vilmos volt, aki a magyar ősi hitrendszert […]
Az életfa a magyar nép egyik legősibb szakrális jelképe. Az életfa ereje kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar néplélekben, az ősi lovas-nomád életformánk és hitvilágunktól való elszakadásunk óta eltelt évezred sem bírta átírni az ősvallásunk első számú szimbólumát. A világfának is nevezett szakrális csoda nem csak egy egyszerű vallási és természeti idol, hanem egy komplett jelképrendszer. […]