Milyen volt Árpád népe? – Előadás

2015. május 21-én, jövő héten csütörtökön a Tűz-kör Közhasznú Kulturális Egyesület és a Csabagyöngye Kulturális Központ közös szervezésében előadást tart Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus Békéscsabán. A „Milyen volt Árpád népe?” című előadásban a honfoglalás-kori népesség embertani jellege és párhuzamai kerülnek bemutatásra. Az előadás helyszíne, Békéscsaba, Csabagyöngye Kulturális Központ, Széchenyi utca 4. Időpontja: 2015. május […]

Magyar-Turán Alapítvány 2014 Közhasznúsági jelentés

Az Alapítvány a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv. 26.§. c./ pontjának 3. alpontjában nevesített, “tudományos tevékenységet, kutatást”, az 5. alpontban nevesített „kulturális tevékenységet, a 13. alpontban nevesített „határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet”, és a 6. alpontban foglalt „kulturális örökség megóvása” közhasznú tevékenységet végez. Az Alapítvány politikai tevékenységet nem végez, és nem végezhet, pártoktól […]

Kiemelkedő magyar sikerek a lengyelországi versenyen

Április végén Lengyelországban rendeztek nemzetközi távlövő íjászbajnokságot. A versenyen a Magyar Turán Szövetség soraiba tartozó íjászok is képviselték hazánkat. A borzewiskoi bajnokságon a magyar versenyzők ismét kitűnő helyezéseket értek el. Mónus József a saját készítésű íjaival és vesszőivel az 50 és a 70 fontra korlátozott íjerősségű kategóriában sem talált legyőzőre. A hajdúnánási íjászon kívül Pozsgai Tivadar […]

Őstörténeti kutatások a Kaukázus-régióban

A Reggeli Újság érdekes cikket közölt a magyar őstörténet kaukázusi kapcsolatairól. A nagyváradi újság hírlapírója Bíró András Zsolt antropológust kérdezte a Kaukázus-vidéki kutatásokról. Szőke Mária újságíró riportját alább olvashatjuk.

Gerlice – szerelem és termékenység ünnep

Május 1-2-án a Turáni Hagyományéltető Egyesület Ceglédbercelen megrendezi a „Gerlice – szerelem és termékenység ünnepet”. A Turáni Hagyományéltető Egyesület aktív résztvevője a Magyar Turán Szövetség által életre hívott hagyományőrző közösségnek. Érdemes ellátogatni a  színes programokra, melyek péntek estétől koncertekkel veszik kezdetüket. A szombati program az egész család számára élményekben gazdag kikapcsolódásnak ígérkezik. A Gerlice ünnep […]

Az örmény tragédia mellett a török áldozatokra is emlékezünk

Április 24-én emlékezik a világ az örmény tragédiára. Isztambulban száz éve ezen a napon kezdték el letartoztatni az örmény közösségi vezetőket. Az örmény nézőpont szerint 1915 és 1916 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegével gyilkolták az örmény lakosságot. Ezt az utóbbi évtizedekben több mint 20 ország hivatalosan elismerte népirtásként, Törökország viszont következetesen visszautasítja, hogy a […]

megjelent 2015. április 24-én a Kurultáj rovatban

Végső búcsú Bicskey Lukácstól

Csütörtökön déli 12 órakor Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben vettünk végső búcsút Bicskey Lukács testvérünktől.

megjelent 2015. április 24-én a Kurultáj rovatban

Avar és Árpád-kori leletek kerültek napvilágra Tiszapüspöki határában

Múlt hónap végén Tiszapüspöki határában avar kori sírokra és Árpád-kori település maradványaira bukkantak a régészek. Az avar sírok mellett elterülő település fekvése miatt ismét arra következtethetünk, hogy a Kárpát-medencei avarok megélhették a honfoglalást. A régészeti feltárás még tart, az csontmaradványokat a Magyar Természettudományi múzeum antropológusai fogják megvizsgálni. Az MTI híradása szerint avar kori sírokra és […]

Bíró András Zsolt kapta a Kőrösi Csoma Sándor emlékdíjat

XVI. alkalommal tartották meg a Kőrösi Csoma Sándor emlékkonferenciát Erdélyben, Kovászna városában. A tudományos konferencia után emlékünnepséget és koszorúzást tartottak a világhírű székely –magyar keletkutató tudós és utazó szülőhelyén – a székelyföldi kis faluban – a Kovásznától öt kilométerre fekvő Csomakőrösön. A Kárpát-medencei magyarság egyik legjelentősebb tudományos és közéleti eseménye a Kőrösi Csoma Sándor emlékkonferencia, […]

A felvidéki kitelepítések emléknapja

Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva. A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével […]