Csángók – az ősi magyar kultúra képviselői

A Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűléseken, illetve az Ősök Napja ünnepeinken kiemelt szerepet kapnak a csángó előadók, művészek. Minden évben több csángó vendég érkezik Bugacra, hogy bemutassa a magyarság legősibb kulturális elemeit. A magyar népcsoportok közül csángóknál maradt fenn talán a legnagyobb mértékben az ősi keleti kultúrhagyaték. Érdemes az alábbi cikket elolvasni, amely dióhéjban mutatja […]

Valentin nap helyett

Magyarországon Szent Bálintnak nem alakult ki jelentős kultusza. Az újabban hazánkban ünnepelt „Valentin nap” (Bálint nap) az angol-szász országokból terjedt el, melyet a 20. század végétől lett divat megtartani. A  szerelmesekre és a szerelemre való emlékezést szerte a világot sok kultúrkörben ápolják. A mostani írásunkban bemutatjuk a keleti kultúrák egyik híres szerelmi történetét.   Layla és Majnun […]

megjelent 2025. február 14-én a Kurultáj rovatban

Hunok – háború a Balkánon

Az alábbi cikkünk a hunok kevésbé ismert háborújáról, a balkáni hadjáratokról, a Keletrómai Birodalom elleni harcokról szól. Az írás röviden bemutatja a Keletrómai Birodalom folyamatos adóztatásának hátterét, és a hunok balkáni hadjáratait, emellett nem titkolt célunk, hogy a köztudatba beivódott tévképzeteken változtassunk. A hunok Balambér vezetésével a 370-es években lépik át a Volga folyót. Viharos gyorsasággal győzik le […]

Al-Balkhí és a magyar-baskírok

A Távol-Keletet Kis-Ázsiával és Egyiptommal összekötő Selyemút egyik leggazdagabb városában, Balkh-ban született a IX-X. századi muszlim térképészet meghatározó alakja. Abu Zajd Ahmed ibn Sahl Balkhí (850-934), leegyszerűsítve, mai magyarsággal „A balkhíi”. A távolsági kereskedelmi utak csomópontjában nem csak a gazdagságot hozó termékek (selyem, brokát, fűszerek, illatszerek, ékszerek- és keleti luxuscikkek) áramlottak és cseréltek gazdát – […]

A magyar kultúra napja – a Himnusz születése

1823-ban ezen a januári napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én. Ez az ünnepnap arra is alkalmat ad, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak és gyökereinknek. A mai napon kiváltképp fontos a nemzeti tudatunk erősítése, hogy a gyermekeink továbbadhassák az ősi ázsiai puszták messzeségébe visszanyúló […]

Bíró András Zsolt előadást tart a felvidéki Gútán

Tudományos, ismeretterjesztő előadást tart január 17-én, pénteken Bíró András Zsolt antropológus kutató (Magyar Természettudományi Múzeum), a Kurultáj- Magyar Törzsi Gyűlés főszervezője, a Magyar Turán Alapítvány elnöke a felvidéki Gútán. 2025. január 17-én, pénteken Bíró András Zsolt antropológus kutató „A magyarság kialakulása és vándorlása a legújabb kutatási eredmények tükrében” címmel előadást tart az Adamis Anna Városi […]

A 2025. évi Ősök Napja időpontja augusztus 8-9-10.

A Magyar Turán Alapítvány által életre hívott Magyar Turán Szövetség 2025-ben, augusztus 8-9-10-én rendezi meg a VIII. Ősök Napja ünnepet, az eddig megszokott helyszínen: Bugacon (Bács-Kiskun vármegye).  Az Ősök Napja, a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés mellett a Kárpát–medencei magyarság legnagyobb közös hagyományőrző ünnepe, ahol több mint száz hagyományőrző csapat és a Kárpát-medence minden vidékéről […]

Isztambuli tárgyalások a Hagyományos Sportok Világszövetségével

A hét közepén Bíró András Zsolt a Magyar-Turán Alapítvány, és a Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetségének elnöke, kiemelt jelentőségű tárgyalásokon vesz részt Törökországban. A megbeszélések fókuszában a hagyományőrző sporttevékenységek összehangolása, illetve a a rokon turáni nemzetek kulturális, hagyományőrző kapcsolatainak további erősítése áll. December 10-én hivatalában látta vendégül Törökország államfőjének fia Necmettin Bilal Erdoğan úr […]

Szabolcsi földvár – egyedülálló építészeti emlékünk – a Karacsun ünnep helyszíne

A szabolcsi földvár kiemelkedő jelentőségű a magyar történelmi emlékek között. A földvár Európa egyik legépebben fennmaradt földvára, ezenkívül a legnagyobb területűek közé tartozik. A magyarországi földvárak nagy része ókori építésű, sok földvárunk az Avar Kaganátus alatt épült fel vagy már a későbbi Árpád korban, azonban a szabolcsi földvár azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a X. […]