A Magyar Turán Alapítvány már több mint egy évtizede azon dolgozik, hogy a rokon türk népekkel történő összefogást elősegítse. Mára kormányzati szintűvé váltak a kitűnő kapcsolatok, és havonta születnek jelentős kulturális, gazdasági megállapodások a keleti rokonnemzeteinkkel. Pénteken Budapesten tárgyalt Mukhtar Tileuberdi kazak külügyminiszter.

fotó: Sziijártó Péter közösségi oldala

A keleti nyitás stratégiája beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ennek a stratégiának a megvalósulásában a Magyar Turán Alapítvány is jelentős szerepet töltött be. A mai rendkívül jó kazak–magyar testvéri kapcsolatok kialakulásában az alapítvány úttörő szerepet vállalt, már a 2010-es évek előtt is a kazakisztáni tudományos és kulturális szervezetekkel fontos megállapodásokat kötött. Számtalan közös kulturális rendezvényt, tudományos konferenciát, tanácskozást tartottunk Kazakisztánban. Többek között a Nagy Sztyepp Gyermekei nomád fesztiválokon mutattuk be a magyar hagyományőrzést, és részt vettünk számos tudományos konferencián és tanácskozáson, a Magyar Turán Alapítvány munkáját az alapítvány elnökének, Bíró András Zsoltnak a kitüntetésével ismerte el a Türk Akadémia, majd a Kazak állam is. Fontos tudományos mérföldkő volt, hogy Budapesten készülhetett el Kejki Batir kazak szabadságharcos arcrekonstrukciója, majd a 2018-as Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlésen stratégiai megállapodás született a Türk Akadémiával az őstörténeti kutatásokban való együttműködésről. A korábbi kulturális és tudományos kapcsolatok mára kitűnő táptalajul szolgálnak a mindkét országnak előnyös gazdasági együttműködés továbbfejlesztésére.

Kazah lovas és a Magyar Turán Alapítvány lovas-hagyományőrzője az ”Altájtól a Dunáig” elnevezésű kazak-magyar kulturális rendezvényen Asztanában

Pénteken Szijjártó Péter Mukhtar Tileuberdi kazak külügyminiszterrel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: az elmúlt években jelentősen megerősödött a Kelet szerepe a világgazdaságban.     Azok a kiegyensúlyozott kétoldalú kapcsolatok, amelyeket Magyarország kiépített a Kelet országaival, előnyöket jelentenek az országnak és a magyar vállalatoknak. Közép-Ázsiára kiemelt figyelmet fordít a kormány, mert a térség rendkívül gyors növekedési ütemet mutat, az EU is külön stratégiát fogadott el az együttműködés fokozására a régióval  – tette hozzá.

Kifejtette: a közép-ázsiai térség jelentős szereplője Kazakisztán, amely fontos szerepet vállal a terrorizmussal és a vallási extrémizmussal szembeni harcban.
Ma, amikor újabb illegális migrációs hullámok fenyegetnek, fontos, hogy a kiváltó okok közül a legsúlyosabbak ellen – a terrorizmus és a vallási szélsőségesség – fellépjenek, ezért Kazakisztán teljesítménye nagyra becsülendő – mutatott rá. Megjegyezte: Közép-Ázsia helyzete nagy hatással van Európa biztonságára, Kazakisztán stabilizáló szerepe ezért nagyon jelentős.
A külügyminiszter emlékeztetett: az EU és Kazakisztán között megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás jött létre, és a vízumkönnyítési egyezménynek is mielőbb meg kellene valósulnia. Kazakisztán már tett egyoldalú könnyítéseket, és az uniónak is hasonló lépéseket kellene tennie – vélekedett.
Magyarország megfigyelő a Türk Tanácsban, amelynek Kazakisztán is a tagja. Fontosak a kétoldalú kulturális és oktatási kapcsolatok, Magyarország 250 kazak hallgatónak biztosít ösztöndíjat, és ezekre a helyekre óriási az érdeklődés – mondta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a koronavírus-járvány nyomán új világgazdasági rendszer jön létre, és ebben Magyarország a nyertesek közé akar tartozni. Ezért fontos, hogy a magyar cégek nemzetközi piaci terjeszkedése minél eredményesebb legyen, és egyre több magyar vállalat használja ki annak előnyét, hogy a magyar-kazak politikai kapcsolatokban nincs nyitott kérdés – mondta.

Mukhtar Tileuberdi kazak-, és és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter sajtótájékoztatója / fotó: MTI – Bruzák Noémi

Mukhtar Tileuberdi hangsúlyozta: Magyarország a legközelebbi szövetségesük a térségben, stratégiai partnerük, a két országot jelentős politikai és gazdasági érdekek kötik össze.  Közölte: magyar partnerével megvitatták a további együttműködés lehetőségeit a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, valamint a nemzetközi és regionális szervezetekben vállalt szerepüket illetően. Emellett olyan nemzetközi kérdésekről is beszéltek, amelyek rendezésén közösen dolgozhatnak, így az uniós vízumkönnyítések ügyéről. Sok kérdésben nagyon közeli álláspontot foglalnak el – mondta. A kazak politikus a gazdasági kapcsolatokról beszélve kiemelte a mezőgazdaság, az energetika, az egészségügy, a közlekedés és a turizmus jelentőségét. Kérdésre válaszolva kifejtette: bár Magyarország megfigyelő státusszal rendelkezik a Türk Tanácsban, nagyon aktívan, szinte teljes jogú tagú tagként vesz részt a munkában. A közeljövőben szeretnének egy csúcstalálkozót rendezni Kazakisztánban a tanács tagjainak, ezen a gazdasági együttműködés nagy hangsúlyt kapna – mondta Mukhtar Tileuberdi.
Szijjártó Péter kérdésre közölte: azért lett megfigyelő Magyarország a Türk Tanácsban, mert szeretnék komolyan venni a közös kulturális és történelmi örökséget és hagyományt, és azt a mindennapi együttműködés gyakorlati hasznaira átfordítani.
A járvány első hulláma idején Kazakisztántól, Üzbegisztántól, Azerbajdzsántól és Törökországtól kaptak segítséget – idézte fel.

A sajtótájékoztató előtt a két miniszter egyetértési megállapodást írt alá a diplomáciai képzésről.

MTI/Bruzák Noémi

kurultaj.hu / MTI