A Magyar-Turán Alapítvány azon fáradozik, hogy a keleti kapcsolatokat a magyarság minél jobban a saját felemelkedése szolgálatába tudja állítani. Örömmel tapasztaljuk, hogy a Kurultaj történetében most először történt meg, hogy egy kormány felismerte az ebben rejlő lehetőségeket és megtette az első lépéseket azok kiaknázására.

Magyarországon 2008-ban rendezték meg az első Kurultajt, a magyarokkal keleti rokon népek törzsi gyűlését. A szervezők 2009-ben létrehozták a Magyar-Turán Alapítványt, melynek céljai között szerepel, hogy megismertesse azokat a tudományos kutatásokat a nagyközönséggel, amelyek bizonyítják a magyarság keleti gyökereit, és rokonságunkat a hun-türk tudatú népekkel. Elsőként hívtuk fel a figyelmet az úgynevezett „keleti nyitás”szükségességére, amely a kulturális és tudományos együttműködésen túl komoly gazdasági kapcsolatok kiépítését is magában hordozza. Elég, ha Azerbajdzsánra vagy Türkmenisztánra, mint a világ egyik legnagyobb földgáz- és kőolaj importőreire gondolunk, vagy Kazakisztánra, amely hatalmas ásványkincs készletei miatt a világ egyik legbefolyásosabb országává válik.

A Magyar-Turán Alapítvány ennek jegyében rendezte meg a 2010-es Kurultajt. Eredményeiket növelte, hogy a Kárpát- medencei magyar összefogás tovább bővült és erősödött. A magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepébe beemeltük szinte az összes hun-türk tudatú népet, akik szinte kivétel nélkül magas rangú delegációval képviseltették magukat Bugacon.

Számos olyan programot sikerült megvalósítanunk, amely nemcsak egyedülálló a maga nemében, hanem mérföldkő a későbbi törekvések megvalósítása tekintetében is. A Kurultaj alkalmából összegyűlt hun-türk tudatú népek képviselői aláírtak egy történelmi jelentőségű nyilatkozatot, melyben testvérnek ismerjük el egymást. Ez a lépés csak a kezdet. Ezután rajtunk múlik, hogy a kinyújtott kezek milyen erősen kapaszkodnak össze: milyen élő tartalommal tudjuk megtölteni mi több, – mint százötvenmillió ember – a testvériség igéjét.

A Kurultaj a nemzetközi kapcsolatokban is áttörést hozott: megnyílt a kapu a Közép-Ázsiai térség azon országai felé, akikkel eddig még diplomáciai kapcsolat sem volt. A térség népei a Kurultaj révén megismerhették hazánkat.

A Magyar-Turán Alapítvány azon fáradozik, hogy e kapcsolatot és lehetőséget a magyarság minél jobban a saját felemelkedése szolgálatába tudja állítani. Örömmel tapasztaljuk, hogy a Kurultaj történetében most először történt meg, hogy egy kormány felismerte az ebben rejlő lehetőségeket és megtette az első lépéseket azok kiaknázására.

Nurszultan Nazarbajev kazah államfő pénteken Asztanában fogadta a hivatalos látogatáson Kazahsztánban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnököt. A helyi államfői hivatal tájékoztatása szerint a találkozón áttekintették a két ország együttműködésével kapcsolatos kérdések széles körét.

Asztana központja

Nazarbajev hangsúlyozta, hogy a kazahok és magyarok kapcsolatai történelmileg mindig nagyon jók voltak.
„Üdvözöljük azt a szándékukat, hogy újabb magasságba emeljék a két ország viszonyát. Magyarország támogatja Kazahsztán kezdeményezéseit, a köztársasági elnökük részt vett az EBESZ asztanai csúcsértekezletén. Ön ma találkozott Kazahsztán miniszterelnökével és kormányközi megbeszélésre is sor került. Biztos vagyok benne, hogy sikerült megállapodniuk kapcsolataink konkrét kérdéseiben. A magam részéről támogatni fogom ezt a folyamatot” – fogalmazott a kazah államfő.

Orbán Viktor köszönetet mondott a meleg fogadtatásért, amelyben Kazahsztánban részesült. „Nagy figyelmet szentelünk a népeinket összekötő történelmi és kulturális kapcsolatoknak. Lenyűgöz Kazahsztán fővárosa. Ez a város (Asztana) azt szimbolizálja, hogy az emberiség fejlődésének új szakaszába lépett. Most, amikor a világ nagy része válságban van, az Önök országa tovább halad előre” – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Látogatását úgy jellemezte, hogy nemcsak úgy jött a közép-ázsiai országba mint Magyarország miniszterelnöke Kazahsztán miniszterelnökéhez, hanem mint „egy nyugati testvér a keleti testvérhez”.

Több kétoldalú megállapodást is aláírtak a két ország képviselői: a két kormány közös nyilatkozatát, továbbá adóügyi információcseréről szóló dokumentumot, egészségügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, valamint a két ország kereskedelmi és iparkamarájának megállapodását egy üzleti tanács létrehozásáról.
A miniszterelnök kíséretében lévő közel százötven üzletember konkrét, a MOL esetében milliárdos megállapodásokat is kötött kazak partnereivel.

Az idei Kurultajon Kazakisztán is rangos küldöttséggel képviselteti magát. Bíró András Zsolt április elején számos civil hagyományőrző és tudományos testülettel is egyeztetett. Tárgyalt a Kazak Tudományos Akadémia Történeti Intézetének igazgatójával, ugyanis több tudományos intézet képviseletében kazak tudósok is érkeznek az idei Kurultájra és az azt követő fórumra. Bíró találkozott a Kazak Központi Állami Múzeum főigazgatójával, Nurszan Alimbajjal, aki előreláthatóan szintén a Kurultáj vendége lesz. Megállapodtak abban, hogy folytatódik az együttműködés a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára és a Kazak Központi Állami Múzeum között. Ugyancsak a Kurultáj vendége lesz Krim Altinbek, Közép-Ázsia leghíresebb régészeti restaurátora. Az „ősök sátrába” Kazakisztánból is érkeznek majd kiállítási tárgyak, így ázsiai vonatkozású emlékeket is láthatnak az érdeklődők a szkíta, hun, avar és honfoglalás kori leletek mellett.

Bíró András Zsolt jelenleg Üzbegisztánban tárgyal. A legfrissebb hírek szerint a Karakalpak Autonóm Köztársaság is képviselteti magát az idei Kurultajon.

Magyar-Turán Alapítvány